Freud jéghegy-modellje
Tudatos cselekvéseink 5%-ban határozzák meg életünket
– ami a jéghegy csúcsa -,
a tudattalanul működők pedig „a maradék” 95 %-ban!
„A tudás hatalom. Minél tudatosabbak vagyunk, annál nagyobb mértékben vagyunk képesek a túlélésre és a sikerre”
Bruce Lipton, sejtbiológus
Tudatos légzés
Életerőnk 60%-át légzésünk biztosítja. Ez garantál számunkra szinte mindent: a beszéd lehetőségét, a sejtszaporodást, a növekedést és még sorolhatnánk. Természetes, hogy levegőt veszünk. Azonban a tudatos légzés regenerál és méregtelenít, ezért életünk legfontosabb feladata elsajátítani annak módját.
Túlterheltséggel, stresszel teli időkben különösen fontos, hogy szellemileg, lelkileg megerősödve, pozitív életszemlélettel felvértezve, a külső hatásoktól magunkat megvédve nézzünk szembe a nap mint nap előttünk álló feladatokkal. Amennyiben bennünket lelki egyensúly és belső nyugalom jellemez, akkor energikusak és lendületesek vagyunk. Képességeinket a lehető legteljesebb mértékben tudjuk kifejleszteni, kreatívabbá válunk, sokkal inkább tudunk fókuszálni életfeladatainkra. Ennek megvalósításához szükséges a rendszeres lazítás: a relaxáció, és az önmagunkban való szellemi elmélyülés, a meditáció – szellemi, mentális és etikai fejlődés az elme elégedetté tétele által.
“Ismerd meg önmagad! – Gnóthi szeauton!” – erre biztatott kétezer évvel ezelőtt a delphoi jós, amikor jóslást kértek az emberek. Ismerd meg önmagadat, és tudni fogod a sorsodat. Mert a sorsod te vagy. Nem külső erők uralkodnak rajtad, az istenek benned vannak, és jellemed, személyiséged alakítja, formálja jövődet. Változtass magadon, és változni fog a sorsod is. Fogadd el magadat, és el tudod majd fogadni sorsodat is.
Ezért – folytatta a jós – ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat,ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet,
ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat,
ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, és
ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat.”
A meditáció: kulcs a legmélyebb önismerethez. A távol-keleti lelki-szellemi gyakorlat közkedvelt eszköze, az ember módosult tudatállapota, ahol nincsenek gondolatok, eltűnik az időérzékelés, az ego jelenlétének érzékelése. A meditáló személy mély nyugalmat érez. A meditáció alatt csökken a pulzusszám és a felvett oxigén mennyisége, az anyagcsere is lassul. E rendszeres tevékenység hatására megtisztulnak a személyiségünk részét képező tudatalatti tartalmak, és tudatossá tesz bennünket a „szőnyeg alá söpört” gátjainkra, akadályainkra, melyek blokkolják energiaáramlásunkat. Ezeket felismerve kibontakozhat a teljesebb, eredményesebb élet. A meditációnak sok haszna van. Csak néhány a sok közül: növeli a szervezet stressz-tűrő képességét, nyugtatja az idegeket, javítja az agynak a gondolkodó, problémamegoldó képességét, segíti a koncentrációt, nő az önbizalom, hit, lelkierő, magabiztosság.
“Minél jobban vagy képes összpontosítani valami fontos dologra, annál nagyobb az esélyed arra, hogy el is érjed.”
Bryan Tracy
A “mantra” szanszkrit, azaz ó-ind szó. A “man” jelentése gondolkozni, a “tra” pedig eszköz vagy oltalom, védelem. A mantra szót úgy fordíthatjuk le, hogy a “gondolkodás eszköze”. A mantrázás szokása a védikus kor Indiájából származik, innen terjedt el a keleti kultúrkörben, Tibetben, Kínában, Japánban és Iránban. A mantrák olyan szótagok, szavak vagy mondatok, amik a meditáció gyakorlatában kapnak szerepet. Ugyanazon szavak vagy mondatok sokszori ismétlését, együtt-éneklését jelenti. A mantrázás célja az elme felszabadítása az ide-oda cikázó gondolatoktól és a spirituális fejlődés.
A meditáció napi gyakorlattá válása – mint minden más dolog megszokása is – alig 1 hónapig tartó rendszeresen végzett tevékenységet jelent.
„Ha a világon minden 8 éves gyereket megtanítanánk meditálni, egy generáción belül eltűnne az erőszak a Földről.”
Dalai Láma
A szanszkrit nyelv lényege, hogy az optimális rezonancia állapotába vigyen, tiszta és univerzális energiákat indítva el, amelyek természetes úton teszik lehetővé olyan tudatállapotok elérését, amelyek érzékeinkkel nem megtapasztalhatóak. Egy láncszem, mely összefűzi az alacsonyabb rendű tudatosságot az isteni, teremtő tudatossággal.
A mantra igen erős energiamezőt hoz létre. Az erőmezőket annak ismételgetésével erősítjük tovább, amit azután magunkkal „hordozva” hasznosítunk, ugyanis átalakítja kapcsolatrendszereinket, elme és hitbéli rendszerünket, agyi és érzelmi intelligenciánkat.
“Minden élőlényben van egy rész, amelyik önmagává szeretne kiteljesedni – az ebihal békává, a hernyó pillangóvá, a megtépázott lélek teljes emberré.
Ez a spiritualitás.”
Elen Bass
A mantra-meditáció
A meditáció technikailag az elmének egyetlen pontra rögzítését jelenti, melynek során megtanuljuk uralni elménket, és lecsendesíteni a gondolatok hullámait. Ennek az uralomnak a célja, hogy visszavonjuk érzékeinket az anyagi világ késztetéseitől, és a transzcendens világ felé forduljunk, mely az öt érzékszervünkkel felfogható világon túl létezik.
Az OM/AUM olyan hangvibrációt jelent, mellyel az elme nyughatatlan természete lecsillapítható. Mantra-meditációban való használata segít megtalálni saját eredeti önvalónkat és a transzcendencia megértését. Fizikai szinten pedig segít kiegyensúlyozni és megnyugtatni az idegrendszert, összehangolja a bal és a jobb agyfélteke működését.
Mivel az elmében egyszerre csak egy gondolat számára van hely, azaz egyszerre csak egyfelé tudunk figyelni, ezért képes azok cikázásának megfékezésére. A meditáció során figyelmünk befelé irányul, ez vezet az elmélyüléshez, megnyugváshoz.
Orvosi műszerekkel történt vizsgálatok erősítették meg az OM mantrának a szervekre gyakorolt rendkívüli hatását. Azt figyelték meg, hogy az OM zengetése összehangolja a szervek saját rezgéseit, így a szervezet úgyszólván egy ritmusban kezd működni, agyféltekéink koherenciában vannak.
„Mindig élvezzétek a békét, amely az elme nyugtalanságának megszűnésével köszönt be. Ne hagyjátok, hogy elmétek ide-oda rohanjon! Tanítsátok nyugalomra! Tartsatok távolságot az elme reakcióitól, amelyeket a külvilággal való kapcsolatra ad! Így váltok magává a létezéssé, az igazsággá. Ez az érzékek birodalmát meghaladó állapot, az élet valódi célja.”
Sri Sathya Sai Baba
